Miért vonzzunk be bizonyos férfiakat, vagy nőket az életünkbe?

2016.08.29

Te is észrevetted, hogy olyan, mintha a kapcsolataid folyton ismétlődnének, csak a szereplők változnak benne, de a probléma valahogy mindig ugyanaz? Ugye elgondolkodtál már azon, hogy ez nem csupán a véletlen játéka, mert valóban nem.

A szívünk nagyon pontos iránytű abban, hogy hol van bennünk elakadás, éppen ezért hozza utadba azokat a típusú embereket, akiket egyébként már szeretnénk elkerülni, de addig, amíg nem ismerjük fel a tudatalatti működésünket, hogy mi mit küldünk ki a világba, addig kapni fogjuk ezeket a nemkívánatos kapcsolatokat. Nagyon érdekes, hogy talán ezek az igazságok, nem is tudatosan működnek bennünk és elsőre talán a feltáruló igazság, számunkra is meglepő lehet. De ha őszintén vagyunk képesek belenézni a szívünkbe, rájöhetünk, hogy tudat alatt mégis ezek a félelmek gátoltak és ezeket elnyomtuk. Talán pont ezért is nehéz őket felismerni és még önmagunk előtt is beismerni.

A nem elérhető partnerek, vagy a kötöttségtől félő emberek vonzása pontosan arra utal, hogy mi magunk is félünk elköteleződni. Félünk az intimitástól, de egyidejűleg vágyunk is a közelségre. Valójában nem akarjuk mi sem elveszíteni a szabadságunkat és rettegünk attól, hogy a másikban túlzottan feloldódjunk. Talán megrémiszt, hogy képesek lennénk-e, egy valódi kapcsolat kialakítására, megtudnánk-e felelni minden kihívásának. Egy kötöttségtől tartó partner mellett, valójában nekünk sem kell valódi elköteleződést vállalni egy kapcsolatban, ami bármilyen hihetetlen is, de ha ezeket az embereket vonzzuk folyton, akkor ez nekünk nagyon is biztonságot adott. Bár lehet, hogy azt mondjuk, mást szeretnénk, megeshet, hogy lélekben még nem készültünk fel rá. Addig, amíg a szabadságod rabja vagy, amíg demonstrálod a szabadságod és erre fókuszálod a figyelmedet, nem vagy igazán szabad. Tulajdonképpen senki nem veheti el tőled a szabadságodat, mindig van választási lehetőséged és ennek a gondolatnak a tudatosítása feloldhatja azt a szorongásodat, amiért nem engedsz magadhoz valakit közel. Anélkül is vállalhatsz egy kapcsolatot, hogy azt nem kötelességnek éled meg, hanem a pillanatod, örömöd, utad, szabadon választott lehetőségeként.

A kizárólag kötöttségtől félő emberekkel való érintkezés, miközben te nagyon is vágynál már egy intenzív mély kapcsolatra és általában te vagy az a fél, aki, már így is érez, míg a másik (még) nem, az azt mutathatja neked, hogy félsz a veszteségtől. Azért szeretnél minél gyorsabban egy szoros kötelékben létezni, mert kísért a magány és az elhagyástól való félelem. Próbáld ki, hogy milyen érzés az, ha egy pillanatra megengeded magadnak, hogy nem félsz a veszteségtől, érezd át, hogy milyen érzés nem félni folyton ettől az érzéstől. Sokkal jobb így lenni a bőrödben, nem igaz? És ezt bármikor megengedheted magadnak. Hiszen miért kéne valami olyan dologtól félned, ami még nem is történt meg? Ha valaki, vagy valami nem tartozik hozzád, sosem volt a tiéd, így nem is veszítheted el, de ha valaki hozzád tartozik, lehet, hogy ez a félelem lesz az, ami miatt elveszítheted. Dönthetsz úgy is, hogy bezárkózol és akkor nem éled át a szeretetet, vagy megnyílsz és engeded, hogy részese legyél.

Olyan emberekkel kapcsolatba kerülni, akik folyton becsapnak és nem őszinték hozzád, azt jelenti, hogy talán valamit te is palástolsz magadban. Lehet, hogy néha te sem viselkedsz hitelesen. Elzárkózol a hazugságtól, mert a szüleidtől gyermekkorodban ezt láttad és megfogadtad, hogy te ezt sosem fogod hagyni. Add vissza ezt az ígéretet, és bocsáss meg annak az embernek, aki így tett veled, vagy a másikkal a családodban. Az abszolút igazság csak egy illúzió, és csupán a különböző emberek nézőpontjai léteznek. Meglehet, hogy ha elfogadod, hogy az emberek olyanok, amilyenek, különböző tulajdonságokkal megáldva, és senki sem lehet mindig őszinte, tökéletes, azzal elengeded, hogy folyton a hazugsággal találd magad szembe a kapcsolataidon keresztül.

Mikor utunkat folyton döntésképtelen, céltalan emberek keresztezik, akik sosem állnának ki értünk, vagy vállalnak fel, az sok esetben valójában a saját bizonytalanságunkat leplezik le. Ez amiatt lehetséges, hogy attól tartunk, hogy határozott döntésünkkel nem tudjuk, mit eredményezhetünk, és hogy így ki vagyunk téve az elutasításnak. Megmutatva önmagunkat, természetesen viselkedve, (kiállni magunkért) talán nem nyerjük el a másik szimpátiáját, talán nem leszünk szerethetőek. Mi magunk sem hozunk döntést, inkább azt várjuk, hogy a másik hozza meg helyettünk. Erre a megoldás pontosan a döntésben rejlik, méghozzá egy ember mellett. A szeretet mellett. Az öröm mellett, vagy a saját értékeink mellett. Gyakoroljuk, hogy merünk döntéseket hozni önmagunkért. Döntsük el, életünk minden területén, hogy mit szeretnénk, és induljunk el végre abba az irányába. A cselekvéseink mindig elindítják kívül is a várt eredményt és ezzel növekedik a saját határozottságunk, ami pontosan azt fogja eredményezni, hogy körülöttünk is határozott emberek lesznek.

Az abszolút igazság csak egy illúzió, és csupán a különböző emberek nézőpontjai léteznek.

Ha életünk, kapcsolataink tele vannak problémákkal, talán az a meggyőződésünk lehet önmagunkról, hogy túl bonyolultak vagyunk, és úgy érezzük, hogy hozzánk bizony külön kódex kell, hogy megértsenek. Úgy érezhetjük, hogy a mi életünk olyan problémákat tartalmaz, amiket mások nem igazán élhettek át. Ha ez így működik bennünk, be kell, hogy lássuk, hogy ezek a meggyőződéseink befolyásolják az életünket, és amíg azt hisszük ez így van, semmi sem fog változni. Különösen nem jó irányban. Ha úgy tekintünk a meggyőződéseinkre, hogy ezek csak gondolatok, történetek önmagunkról, talán észre vehetjük, hogy nem is igazak, de megnézhetjük, honnan ered ez a meggyőződésünk. Nincsenek problémák, csak események, melyek okokból és okozatokból állnak. Ha megértjük, hogy a múltbéli események mára már csupán emlékek, elvesztik a hatalmukat, hogy tovább cipeljük őket a jelenben és az meghatározza jelenlegi állapotunkat. Minden pillanatban meg van a lehetőségünk, hogy újra kezdjük az életünket és nem kell egy életre ítéletet mondanunk sem magunkról, sem az életünk felett, bármin, bármikor képesek vagyunk változtatni, ha máson nem is, de a hozzáállásunkon biztosan.

A hatalmat gyakorló, erőszakos, erős karakterű emberek oka az életünkben, kisebbrendűségünk érzése. Ha valaki sokszor kerül párkapcsolatban ilyen emberrel, az szereti, ha a másik többet tud nála, felnézhet rá, de ezzel együtt önmagát, vagy valamit magában elutasít. Pedig a világon senki sem értékesebb vagy értéktelenebb nálunk. Átérezhetjük ilyenkor, hogy vannak, akik kiegészíthetnek minket bizonyos tulajdonságaikkal és ettől a mi értékességünk önmagában nem szegényebb. Gondold át, mi mindenben voltál már erős? Mondd ki a gyengeségeidet, és próbálj meg rájuk úgy nézni, hogy ezek nem hibák, csak a tapasztalataid vagy élményeid következménye. Kérdezd meg magadtól, mit utasítasz el igazán magadban, és miért? Tényleg igaz ez még most is rád? Mi lenne akkor, ha éppen ettől lennél te tökéletes?

Te magad sokkal több vagy annál az anyagnál, amit a tükörben látsz. A világegyetemben minden mozgásban van, minden reagál mindenre. A tudomány már régóta ismeri a rezgés és a rezonancia törvényeit és egyre többen foglalkoznak a tükörjelenség valódi jelenségével. Azok az emberek, akikkel kapcsolatban vagy, reagálnak a te mágnesedre, a te kisugárzásodra, ami nem biztos, hogy egyenlő azzal, amiről te azt hiszed, hogy árasztod magadból. Ha a kapcsolataid tükrében próbálod megérteni, valójában milyen most a te jelenlegi vonzásod, képes lehetsz rajta változtatni. Persze csak ha szeretnél. 


Kép: pinterest.com


Iratkozz fel, hogy elsőként értesülhess az új bejegyzésemről!

Legutóbbi bejegyzéseim:

Az idei nyáron, azt érezhetjük, hogy kicsit mintha belassultak volna a dolgaink. Négy bolygó(Szaturnusz, Neptunusz, Plútó, Mars) látszólag hátráló mozgást végez és ebből kettő, ráadásul a Bakban, csak hogy igazán érezzük a szorítást, a visszahúzást és a fegyelmet. De! Semmi sem bűntetés és ha jól kihasználjuk a mostani energiákat, akkor a...

Sokan szeretnénk revansot venni, amikor valaki átgázol rajtunk vagy méltatlanul bánik velünk. Az igazság az, hogy aki erről komolyan elgondolkodik és még meg is teszi, az nincs magasabb tudatossági szinten attól, akit jogosan vagy jogtalanul büntetni akar. A bosszú, egy alacsony szintű energia, ahogy az ítélkezés is. Senkinek sincs igazán joga...

Voltunk már olyan helyzetben, amikor azt éreztük, hogy valamit jobb lenne feladni, mert így megmentjünk magunkat a további stressztől, nem tesszük ki magunkat a felesleges csatározásoknak? Majd, amikor megtettük, a lelkünk mélyén, keletkezett bennünk egy elégedetlenség, mert igazságtalannak éreztük a szituációt, haragudtunk önmagunkra. Talán jobban...