LÉLEKTERÁPIA


Az új bejegyzések már a https://www.tollpihek.com oldalon olvashatóak!

Ahogy az idővel együtt én is öregszem, néha úgy érzem, éppen hogy csak pislogtam, és egy újabb évet magam mögött hagytam. - Felgyorsult az idő - olyan sok ember szájából hallom ezt, olykor én is elgondolkodom azon, hogy valami kvantumfizikai, téridő bolydulásnak lettünk az áldozatai, de azt hiszem, mi emberek szeretünk keresni valamit, vagy valakit...

Nem vagyok biztos pont, akit csak akkor keresel, mikor neked jó, és aki épp alkalmas lehet arra, ha egy kis törődésre szorulnál. Nem vagyok naivan hülye, aki folyton megbocsátja minden baklövésedet, és képes újra és újra jó képet vágni ahhoz, mikor újra elszúrod. Nem vagyok az, aki csendben sír, mikor a szavaiddal megforgatod bennem a kést, úgy,...

Azért vagyok egyedül - mondhatnám - mert ez így jó nekem, de ez elcsépelt hazugság, a külvilágnak tett magyarázat lenne csupán és régen talán ezt mondtam volna. Ma már azt mondom, mert most ezt választottam. Nem igaz, hogy nem vágyom én is az ölelésre, nem vágyom szerető, viszonzott érzésekre, gondoskodásra, közös programokra, esténként közös...

Újra ott vagy, amitől próbaltad magad megóvni. Összetört. És neked most újra össze kell raknod.
Ahogy összerakod a darabkákat megnézed mire esett szét..rengeteg sérelem, kétség és félelem hever a földön. Azt gondolod milyen butaság volt..Tudtad, hogy ez fog történni, ha valaha is újra összerakod most már tényleg nem adod senkinek..Mert nem...

Az oldalak írásos tartalma szerzői jogvédelem alatt állnak.